Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

ILYEN VOLT A MAGYAR SZÍNHÁZ 2013 - 7ÓRA7.HU 2013.12.31.
A EZ ÉV VÉGÉN IS MEGJELENTETTE ÖSSZFOGLALÓJÁT: ILYEN VOLT A MAGYAR SZÍNHÁZ 2013 - A 40 LEGFONTOSABB ELŐADÁS "40 fontos előadást kerestünk a 2013-es év színházi produkciói közül. Hogy miért fontos egy előadás? Mert érdemes rá odafigyelni. Mert jó, mert tehetséges, mert hozzánk, nekünk és velünk szól. Mert segít fontos kérdéseket feltenni." Nagy örömünkre szolgál és köszönjük, hogy a felsorolásban ott van a Földszint 2. produkciója is. Visky András: Porno - Nádasy Erikával, Szegvári Menyhért rendezésében.

EURÓPA, EURÓPA - 7ORA7.HU 2013.05.17.
Van egy színésznő, aki azért színésznő, mert annak született, és színházat csinál, mert nem tehet mást. Ez a színésznő az érdeklődő közönségnek csinál színházat, olyan színházat, amilyet a lehetőségek engednek, és annak a közönségnek, aki valóban érdeklődik iránta. Ez a színésznő nem azért játszik, mert alanyi jogon színész, és nem azért csinál színházat, mert jár neki. Ennek a színésznőnek minden pillanata tökéletesen önazonos, egy olyan világban, amelyben a hatalom csak és kizárólag gyanúval és értetlenül tudja figyelni ezt a jelenséget. Az, hogy Visky András drámájának alapszituációja szinte egy az egyben leképezi a Földszint 2. Színház létezését, már csak azért is izgalmas, mert a dráma 2008-ban született, a Nemzeti Színház Tízparancsolat-pályázatára, konkrétan a „Ne lopj!” parancsolat kapcsán, a cselekmény szintjén pedig Ceaușescu idejében járunk Romániában (a forradalom előtt valamivel és után nem sokkal), és elvileg semminek nem kéne emlékeztetnie a 2013-as Egerre.    Ugyanakkor szó sincsen róla, hogy a Földszint 2. Színház befelé forduló önigazolás-keresésbe kezdene a meglévő párhuzamok örvén, egyáltalán nem. Egy történetet mesél el egy színésznőről, aki legjobban talán Gelsominára emlékeztet az Országútonból, aki a romániai diktatúra alatt egy játszótéren csinál színházat azoknak a gyerekeknek, akiket érdekel, hogy mit játszik. A gyerekek napról napra többen vannak, mert a színésznő őszintén, sallangok nélkül, szeretettel és odafigyeléssel játszik nekik. Ez pedig jócskán hiánycikk ezidőtájt. Mi ennek a színésznőnek látjuk a fellépésre való előkészületét – közvetlen hangulatú bevezetése ez a mi előadásunknak –, látunk részleteket az ő produkciójából – semmi matiné, semmi gügyögős, csak egy közös hang és némi teatralitás –, halljuk a gondolatait és követjük az életét, amely egy diktatúrában kissé lehetetlen: tiszta, romlatlan és mégis életképes, bár nem túl szerencsés. A színésznő nem akar tudomást venni arról a világról, amiben él, pedig pontosan tudja, hogy mi az. Nem akar, de előbb-utóbb muszáj lesz neki is.   Az első negyedórában még nem nagyon tudni, mit látunk az egri lakásszínház intim, de egy színpaddal és fényekkel színháziasított, egy hatalmas átlátszó plexivel és rendre rávetített képekkel stilizált terében. Ahogy átkúszik az bevezető közjáték az előadásba, nemigen világos, hogy hol járunk, hova csöppentünk és mi a közös nevező egy mini makettcsontváz, a „kis koszosok” és a belső monológok között. Ezt az első securitatés jelentés teszi rendbe, innentől már könnyebb az orientálódás – legalább néhány konkrétumot kaptunk –, de ezután is inkább megmarad szabadon szerkesztett gondolatfolyamnak a mű és az előadás, mint klasszikus monodrámának, de a jelentések bikkfanyelvének szikársága – Szegvári Menyhért olvassa fel felvételről, a középszerű kollaboránsok tanult hivatalosságának hanghordozásával – és a színésznő szabad gondolatmenetei jól balanszírozzák ezt a gondolatfolyamot.   Nádasy Erika teljesen feloldódik a színésznő tiszta érzelmi logikával felépített, őszinte és egyenes életében: kétségekkel teli művész, szerelemmel teli szerető, tiszta barát, játékos és gondolkodó ember. Nem hajlandó elfogadni a körülötte élvő diktatúrát, infantilizmusa nem megjátszott póz, hanem a túlélés, a józan ész, az emberség megtartásának egyetlen lehetséges eszköze, amin keresztül a mindennapok szabadsága megélhető és átadható. Nádasy nem csinál sem mártírt, sem hőst a színésznőből, aki a csapásokat és a művészetet is esendő kisemberként éli át, akitől nem lehet elvenni a szabadságát, mert a lényéből fakad – és eszköze a hatalom számára alig értelmezhető, éppen ezért meglehetősen veszélyes.    Szegvári Menyhért rendező – aki a szűk térbeli lehetőségek ellenére is a technikával, jelmezekkel, kellékekkel és formai ötletekkel nagykiállítású előadássá avanzsálja a Pornót, egy fokkal talán nagyobbá, mint amit az intim történet megkövetelne – azonban nem csak személyes sorsként értelmezi a Securitate aktáiban Pornó fedőnéven szereplő színésznő történetét, hanem a lezárással végképp transzparenssé teszi az előadást, amelynek végén az Örömóda dallamai keverednek a fegyverropogás hangjaival, amikor a színésznőnek épp játszania kellene a gyerekeknek. Tényleg elképzelhető, hogy létezik egy olyan európai ország, ahol a szabad alkotás nemcsak gyanús, de veszélyesnek van nyilvánítva? Európa egyáltalán, ahol ilyesmi történhet? Ha pedig igen, akkor maradhat-e továbbra is Európa? Egy kis történet nagy kérdései, de beleillik a fel-felbukkanó istenkereső és politikafilozófiai gondolatok közé. Pláne, hogy itt élünk benne ebben, Európában, és mégis azon kívül. Aztán hogy a fegyverropogás mit hoz, az már tényleg csak szerencse kérdése.    És hogy miért Pornó? Mert a diktatúra legalább annyira mászik bele az ember intim terébe, mint egy pornófilm. Csak még sokkal ízléstelenebb. Zsedényi Balázs

ŐSBEMUTATÓ ÉS OKOSSÁG A FÖLDSZINT 2-BEN - EGRISZIN.HU 2013.05.13.
Ritka jól jött ki a tempó a Földszint 2 lakásszínházban. Amióta divat lett a színházat nem az eszéért szeretni, azóta felértékelődött a gondolat. Márpedig pazar sziporkázással szórakoztatta a publikumot két világhírű magyar drámaírónk, Spiró György és Visky András a minap. Mindketten az „okos” művész kategóriájába tartoznak, azaz inkább iparosként tekintenek magukra, mint légies tüneményként. Tudatos, a világban magukat jól elhelyező, és a világot magukban helyén kezelő, művelt emberek látogattak Egerbe.    Spiró beszélgetni jött, rá két napra pedig Visky érkezett magyarországi ősbemutatójára családostul, egyenesen Kolozsvárról. Merthogy a Pornó című darabját Chicago után most Egerben mutatták be, a Földszinten. Aztán meg New Yorkban fogják. A Szegvári Menyhért rendezte darab, amelyet monodrámaként Nádasy Erika ad elő, az 1989-es romániai forradalom idején játszódik, de játszódhatna az ókori Rómában, a középkori Párizsban, vagy a mai Budapesten is.    Nagyon erős történet arról, hogy az emberi szabadságot soha nem lehet végképp elnyomni. Mindig van kiút az elnyomorított egyén számára, bár ez az az út néha csak „felfelé” vezet, az angyalokhoz. A szerző – elmondása szerint – ebbe a darabba beleírta Nádasy Erikát, akit az Alkoholisták bemutatóján látott. Nagyon könnyű volt úgy írni, hogy közben maga előtt látta az egri színésznőt, hallotta hangját, elképzelte gesztusait – mesélte.   Visky András látható meglepetéssel fogadta a Földszint 2 megújult játszóterét, és ahogy fogalmazott: „Itt semmi kompromisszum nincs.” És valóban. Szegvári Menyhért, az áldozatot hozó-vivő nyugdíjas direktor nem tréfált, és olyan technológiát telepített a Földszintre, hogy már szó sincs egy eszköztelen talpalatnyi deszkáról. Megjelentek a világot jelentő projektorok, RGB lámpák. A Földszint 2 professzionális játszóhelye lett Egernek. Visky őszintén kérdezte, hogy ugye Eger legnagyobb büszkeségének a vendége ő most? A nézőtéren és a színpadon is mindenki bólogatott.    A Pornó hatásában elementáris, kivitelezésében professzionális előadás. A bemutató, amennyi bájt vesztett az eszközbőség által, annyi direkt hatást nyert a technikával. A Pornó kötelező darab, és külön büszkeség, hogy Egerben lehetett a magyarországi ősbemutató.

STUBER ANDREA NAPLÓJA 2013.05.11. WWW.SAJT1.T-ONLINE.HU
11. szombat Egyre formásabban színházibb színház az egri Fszt.2 – gondoltam, elnézve a reflektorokat és az effektusokat a Pornó című monodráma ősbemutatóján. (Csak én nem fejlődtem: még mindig nem iskoláztam be kedves férjemet kicsinyítőképzőbe, pedig most is mindenki mögöttünk ült, nem előttünk.) Visky András írta a darabot, az előadás első 5 percében azt hittem, arról fog szólni, hogy egy rákos színésznő játszik a meghalással. De nem, a történet a Ceaușescu-diktatúra végnapjaira fut ki. Pornó a célszemély színésznő megnevezése az állambiztonsági jelentésekben – felteszem, valós anyag alapján, enélkül túl hatásvadásznak tartanám a darab címét –, és minden tragikusan végződik. Érdekes – talán ennyit mondanék az író művéről –, és gazdagon intertextuális. Acélosnak azért nem találtam. Nádasy Erika mindent megtesz, hogy a személyes energiakészletéből feldúsítsa. Színesen, vehemensen játszik Szegvári Menyhért rendezésében. És a Fszt.2. olyan színház – otthonszerű szíves vendéglátó hely –, ahol az ember nemcsak néző, de résztvevő drukker is egyben. Az este különlegessége az volt, hogy kiderült, Nádasy Erika lányával együtt járok az egyetemen a Kenyeres-kurzusra (A XX. század elejének magyar irodalma, befogadástörténet, kánonképződés). Azt hamar felfedeztem az iskolában, hogy a jó szemináriumhoz nemcsak jó tanár kell, hanem jó diákok is. Kell legalább néhány olyan, értékes csoporttárs, aki olvas és gondolkodik és beszél. Na az Anna ilyen: egy Móricz-specialista élménydiáktársnő.

ERDŐS VIRÁG EGERBEN 2013.04.15 EGRIHIR.HU
Április 10-én is későn érhetett haza budapesti otthonába Erdős Virág, hisz a „Kedd esti csevegés”-t elnapolva, szerdán este 6 órától Krasztev Péterrel beszélgetett Egerben a Földszint 2. lakásszínházban a Széchenyi u. 44.-ben (www.foldszint2.gportal.hu).    A számos műfajban alkotó (vers, prózavers, dráma, verses mesejáték stb.) művész inkább közéleti szerepvállalásairól beszélt. Elsőként a 2011. szeptember 25-i józsefvárosi népszavazás margójára írt „Van egy ország…” került szóba, amit Virág nem is tart jó versnek, mert az a vers, amit a költő „elemi felháborodásból” ír, elkerülhetetlen, hogy egy kicsit demagóg lesz. Kiderült, hogy az AVM ("A Város Mindenkié" elnevezésű, hajléktalanságot megtapasztalt aktivistákból és szövetségeseikből álló civil szerveződés) felkérte a költőnőt, hogy olvassa fel az egyik Parlament előtti tüntetésükön, amit ő persze boldogan vállalt.  A közterület életvitelszerű használatára vonatkozó szabálysértési törvény megszavazásával az országgyűlés Virág szerint egy olyan határt lépett át, amit igazából soha nem lett volna szabad átlépnie.    A költőnő nemcsak versekkel, hanem tettekkel is próbált hajléktalanokon segíteni: szemészetre vitt egy kisfiút, otthont próbált keresni egy leszbikus hajléktalan párnak.   A Van egy ország mellett felolvasta a mai magyar lét másik nagy problémájáról, a kivándorlásról szóló „Ezt is elviszem magammal” kezdetű versét is. A Kistehén zenekar által gyorsan népszerűvé tett mű kemény társadalombírálatot fogalmaz meg: aki ma büntet / az holnap lövet / viszek egy mindig újra / fel-feldobott követ.    Kinek a felelőssége, mit tehet az „írástudó” ebben a társadalmi közegben? Felhívja a problémákra a figyelmet? Verset ír? Roma gyerekeket ment? Hajléktalanoknak gyűjt? Erdős Virág mindezeket megteszi és arra hívja fel olvasóit, hogy tegyenek ők is így, vállaljanak felelősséget, legyenek szociálisan érzékenyek, mert ha nem, bekövetkezhet az, amit az Örkény-parafrázisában írt néhány évvel ezelőtt:    „Egy hányatott sorsú, ámde sokra hivatott ország, mely semmiben sem különbözött a többi hányatott sorsú, ámde sokra hivatott országtól (magyarnak mondta magát, de mit jelent egy név? Egy név semmit se jelent) beleesett a szarba. Egy ideig, amint az várható volt, megpróbált valahogy kikecmeregni, nyújtózkodott, pipiskedett, dúl-fúlt, ágált, toporzékolt, szitkozódott, szerencsétlenkedett, aztán különös dolog történt. Lassan merülni kezdett, lesüllyedt a legmélyére, és nem jött föl többé.    Magyarázat nincs.” Április 10-én mi is későn értünk haza.

PORNÓ VISKY-MONODRÁMA A SZABADSÁGTALANSÁGRÓL EGERBEN - 7ÓRA7.HU 2013.04.22.
Visky András: Pornó című művét mutatja be május 10-én este 7-kor az egri Földszint 2. Színház. Az előadást Nádasy Erika játssza, Szegvári Menyhért rendezi. Jónás Péter dramaturg így foglalja össze a darab történetével kapcsolatos információkat:: „Pornó” a fedőneve egy megfigyelt színésznőnek a Ceauşescu-diktatúra ügynökjelentéseiben. Bűne: az utcán színházat játszik a „kis koszosoknak”, az utcagyerekeknek. Pornót követik, jelentéseket írnak minden lépéséről. Magnóra veszik, mikor szeretkezik. Halálba kergetik a szerelmét. Ő megmenekül? Pornó az a rendszer, ami elveszi a szabadságot. Csupasz testek mechanikus működése – titkok, érzelmek, gondolkodás, szabadság nélkül. Nyilvános megaláztatás. Kirakatba kényszerített, megvilágított szabadságtalanság. Visky András szerint, túllépve a romániai diktatúra végnapjain, általánosságban: mi emberek ritkán vagyunk szabadok. „A diktatúra, mondta Anti, nem kivételes állapot, az a kivételes, ha nincs, ha nem diktatúra van, hanem szabad a tér.” 2008-ban, a Biblia évében a Nemzeti Színház több szerzőt arra kért fel, hogy írjanak darabot a Tízparancsolat egy-egy parancsáról. Visky András Pornó című darabja a Ne lopj! parancsolatról készült, mely a szerző kutatásai alapján az emberrablást, illetve a mások szabadságának erőszakos korlátozását tiltotta eredetileg. (A Nemzeti Színház ezen pályázatára készült Závada Pál Magyar ünnep című darabja is.) A szerzőről Visky András édesapját, a köztiszteletben álló református lelkészt, Visky Ferencet 1958-ban 22 év börtönbüntetésre ítélte a román kommunista vezetés, a családot pedig – köztük az ekkor két éves Visky Andrást – internálták. Hat év múlva szabadultak. Minderről így vall Visky egy interjúban: „Öt évesen már arra eszméltem, hogy fogoly vagyok. A szüleimet kitelepítették. Öntudatra ébredésemkor az első élményem a fogság volt, nem a szabadság. Talán ezért is valahogy minden darabom a szabadításról, a megszabadulásról szól.” Visky András jelenleg dramaturg a Kolozsvári Állami Magyar Színházban és docens a kolozsvári BBTE Színház és Televízió Karán. Költői, írói munkásságát számos kitüntetés mellett 2009-ben József Attila-díjjal ismerték el. Darabjait szerte a világon játsszák. Visky András az egri nézők számára sem ismeretlen. 2009-ben mutatta be a Gárdonyi Géza Színház Alkoholisták című darabját, szintén Szegvári Menyhért rendezésében és Nádasy Erika főszereplésével. Megöltem az anyámat című művét jelenleg is játssza az egri színház Sata Árpád rendezésében, Sata Bánfi Ágota főszereplésével.

ERDŐS VIRÁG AZ EGRI FÖLDSZINT 2. LAKÁSSZÍNHÁZBAN - EGRIUGYEK.HU 2013.04.07.
Lassan a finiséhez érkezik az egri Földszint 2. lakásszínház évada. Érdemes megragadni az utolsó lehetőségeket, a hangulatos kultúrbarlangban Erdős Virággal is találkozhatnak az érdeklődők. Nádasy Erika ajánlójánál nincs is csalogatóbb:    "Egyre fogynak a bemutatóink, ez is jelzi, hamarosan itt az évad vége. Nem akaródzik javulni  az idő, de fel a fejjel, egyszer mindennek vége, tán a hidegnek is. Még várat magára a tavasz, legjobb, ha ezt a várakozási időt nálunk töltitek. Április 10-én szerdán Erdős Virág látogat el hozzánk, gondolom olvassátok verseit sokan.    Április 12-én pénteken még mindig a költészetet ünnepeljük, Jónás Zoltán barátunk Kányádi estjével. Április 13-án még egy lehetőség adódik a Prah c. remek Spiró darab nagyszerű előadását megnézni délután ötkor, azután májusban a szerző is meglátogatja a kis színházunkat. Remélem mindkét eseményre sokan kíváncsiak lesztek. Aki pedig még nem unja, április 13-án szombat délután kettőkor a Piafot is megtekintheti.    Májusban még egy nagy dobás készül, azért vagyok most egészen elhavazva, Visky András Pornó c. előadását szeretnénk bemutatni nektek, Menyus rendezi, a változatosság kedvéért én játszom. Különleges szerző, különleges mű, igyekszünk kihozni belőle a legtöbbet.    Gyertek, ha találtok kedvetekre valót, ne feledjétek a Költészet napját, nálunk méltón ünnepelhetitek!"

IBUSÁR, A HUSZERETT. VÁGY ÉS VALÓSÁG - UJPEST.HU 2013.01.28.
Az Újpesti Téli Fesztiválon február 3-án az Ibusár című monodrámát játssza Nádasy Erika, Szegvári Menyhért rendezésében. A darab szerzőjével, Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas íróval beszélgettünk. – Az Ibusár hősnője, Sárbogárdi Jolán több művében is megjelenik. A neve először egy kisregényének címében szerepelt, majd a történetéből lett egy rádiójáték, aztán egy többszereplős színdarab, végül egy monodráma. Mindkét színpadi változatot sokszor bemutatták, de Nádasy Erika Ibusár- előadása különlegesnek mondható a sorban. – Hét évvel ezelőtt hívott fel Nádasy Erika, akit akkor még nem ismertem, hogy nagyon szeretné eljátszani az Ibusárt, de egyedül. Megkérdezte, hogy mi lenne, ha írnék belőle egy monodráma-változatot. Mivel ez eredetileg hangjáték volt, ami Sárbogárdi Jolán nagy belső monológjának szerepekre bontása, tulajdonképpen adta is magát. Kedvem is volt hozzá, így írtam az Ibusárból Erikának egy monodrámát. – Amit aztán ő be is mutatott Egerben. Utána már több jeles színésznő is játszotta így…  – Igen. Bíró Kriszta az Örkény Színházban, Füsti Molnár Éva Pécsett, és még van néhány ilyen Ibusár monodráma. De mindegyik változatban számos kiváló színésznő játszotta el Sárbogárdi Jolánt, Börcsök Enikőtől Udvaros Dorottyáig. Volt vagy huszonvalahány bemutatója. – Az Ibusár Sárbogárdi Jolán történetét meséli el, vagyis inkább a vágyait. – Aki sokat vonatozott a Dunántúlon, az Sárbogárdot nem nagyon kerülhette el, mert valamilyen furcsa módon majd minden vonat megáll ott. Innen a név és a helyzet. Sárbogárdi Jolán ugyanis egy jegykiadónő az ibusári állomáson, aki azt vette a fejébe, hogy ő operettet ír. A darabban ez az operettes világ és a kicsit „dzsuvás”, lepusztult állomás világa váltakozik. A rendezőknek ezt a kettősséget izgalmas megmutatni. – Nehezebb férfi íróként egy nő „bőrébe bújni”? – Nem hinném. Ezt minden olyan férfi írótól meg szokták kérdezni, akinek erőteljesen női szereplői vannak. – Igaz. Weöres Sándortól például. – Igen, tőle is. Meg Esterházytól is. De nem érzek nehézséget ebben. Ugye, Flaubert-nek van az a mondása, hogy Bovaryné én vagyok. Hiszen ebben a leosztásban minden szereplőm én vagyok, teljesen mindegy, hogy nő vagy férfi. – Sárbogárdi Jolán egy kedvesen egyszerű figura. – Egy szerencsétlen, de jóravaló, szeretni való ember, akinek az a tragédiája, hogy elméri a vágyai és a valóság közötti távolságot. Az ő világából az ő képességeivel lehetetlen kitörni úgy, ahogy ő akar. És ez tragikus. Vagy inkább tragikomikus. – Miért ajánlaná a Nádasy-féle előadást az újpestieknek? – Nádasy Erika nagyon sok mindent, vérét, húsát, életét, beleadta ebbe az előadásba. Színészi tapasztalatát, tudását. Ez egy nagyon részletező, realista előadás, és pontosan ezen keresztül mutatkozik meg ennek a történetnek, Sárbogárdi Jolánnak a lidérces tragikomikussága. Azt gondolom, hogy az újpestiek egy nagyon szerethető előadást láthatnak majd. Az előadás időpontja és helyszíne: február 3. 17 óra Polgár Centrum J. M.

BEST OF 2012

MANGALICÁKNAK VALÓ GYÖNGYÖK - EGRISZIN.HU 2012.11.19.
Parti Nagy Lajos felolvasóestjében oldódhattak a visszája helyett a színét választók a minap a Földszint 2. lakásszínházban. A „Fülkefor és vidéke – magyar mesék” szerzője telt ház előtt olvasott fel az Élet és Irodalomban hétről-hétre megjelenő írásaiból. A produkció után élénk politizáló beszélgetés alakult ki arról, hogy vajon hogyan lehet, és egyáltalán lehet-e úrrá lenni a bolondérán. Érdemes-e úgy betemetni az árkokat, ha abból kislisszannak az azt ásók? ,,Egyszer volt, hol nem volt, avvót, hogy mán szabad választások keretibe kitakarodtak a magyarok fődjirűl a tatárok, oszt I. Fülkefor lett a kerál. Vót es öröm, vígan zakatót a Nemzeti Együttműködés Rendszere, Rolex karóra se jobban. Még pár bakarasz, pár csipisz iramodás, oszt eppoly jó lesz minékünk, mint Kádár apánk alatt az annóba, teprenkedett a nép, mer mind azt látta a keráli tévébe, hogy siker hág sikerre, sarkalat sarkalatra, és kalap. Rendes, istenfélő magyar nép vót, nem úgy, mint az előző, emmán tutta, hogy csak az lessz, ami bé vagyon ígérve, megszorítás penig nem vót, amíg meg nem haltak." Parti Nagy Lajost december 15-én ismét láthatja az egri publikum a Földszint 2.-ben. A belépés díjtalan, a posztamensen pihenő kalap csakis azt a célt szolgálja, hogy legközelebb is lehessen szabadon, önfeledten beszélgetni, szórakozni. November 23-án és 24-én Galkó Balázs vendégeskedik Eger országos hírű alternatív játszóhelyén. Parti Nagy Lajos 1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk